Acélszerkezetes készházak

Az acélvázas könnyűszerkezet, a világon a legelterjedtebb építkezési rendszer napjainkban.

A könnyűszerkezet előnyét minden háztípusnál igyekeznek kihasználni, így a családi házak többségét is könnyűszerkezettel építik.

A könnyűszerkezetek közül az acélvázas könnyűszerkezet mellett a favázas könnyűszerkezetes a másik leggyakoribb.

Az acélvázas építési technológiát először Észak Amerikában használták, és az 1940-es évektől kezdve folyamatosan fejlesztik, korszerűsítik. A könnyűszerkezetet először csak kisebb, kevésbé megterhelő építőelemként, válaszfalként használták.

Mára már a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően megerősítették a szerkezetét, így teherbíró szerkezetté tették. A családi házak építését ilyen típusú szerkezetben az 1960-as évektől kezdték el kivitelezni. A technológia véglegesítésére a folyamatos, egyre gyorsuló fejlesztések ellenére csak 1997-ben került sor.

A végleges technológia tökéletesítésében közreműködött az Amerikai Acél Intézet, az Amerikai Házépítők Szövetsége, és a Kanadai Lemezacél Intézet Kanadában. Mindemellett számos külföldi egyetem is segített a technika elterjedésében, így már a világon szinte mindenhol alkalmazzák, többek között hazánkban is. Mindenhol növekvő tendenciát mutat a szerkezet felhasználása, még ott is, ahol nem ezt a szerkezetet használják jelenleg.

Az acélvázas könnyűszerkezetes házak vázszerkezete hidegen hengerelt, horganyzott acélból áll, mely pedig további U, és C profilokból. Az acélváz elég rugalmas szerkezetet biztosít ahhoz, hogy lakóépületeket, köz-, és kereskedelmi épületeket, csarnokokat, tetőtereket építsenek belőle.

Japánban a földrengésveszélyes helyeken, Kanadában és Ausztráliában és Új Zélandon szinte csak ilyen házak épülnek.